A Scoville-skála története 1912-ben kezdődött, amikor Wilbur L. Scoville egy olyan módszert dolgozott ki, amivel meg lehetett határozni – akár tudományosan is – hogy mennyi kapszaicint tartalmaz egy paprika.
A Scoville egység megmutatja, hogy hányszoros hígításban csíp még a paprika. Napjainkban már nem ezzel a módszerrel mérik a paprika erősségét, hanem felváltotta egy modern nagynyomású folyadék-kromatográfia, ami érthetőbben egy úgynevezett elválasztástechnika elvén működik. Rövidítve HPLC (High Performance Liquid Chromatography).
Wilbur L. Scoville munkásságának tiszteletére a mai napig Scoville egységben jelzik a paprikák erősségét.
A tiszta kapszaicin 15 000 000-16 000 000 Scoville egység, és az édes étkezési paprika (fehérözön, kaliforniai) 0-500 Scoville egység. Az alábbi listában felsorolunk néhány nagyon erős, és enyhébb csípősségű paprikát. A sorrendet befolyásolhatják bizonyos tényezők pld.: időjárás, talaj, termesztési feltételek, stb…
A nagyon csípős fajtákat óvatosan és mértékkel fogyasszuk, mert okozhatnak meglepetéseket!